A tél közeledtével egyre zordabb időjárási körülmények között de cseppet sem múló lelkesedéssel léptek pályára csapataink, ahol többé- kevésbé az elvártak szerint alakultak az eredmények,ahol 9 ponttal gyarapodtunk.
Kincses Ernő: – Gratulálok a csajoknak ez CSAPATmunka volt! Egy rangadóhoz méltó teljesítmény. A Külker tudását nem mutatja a helyezése, végig koncentrálni kellett!
Ezt most megtettük, és még is lett az eredménye.
Zsivoczky- Pandel Péter: – A Dalnoki Akadémiához látogattunk. Esélyeshez méltóan kezdtük a mérkőzést félidőnként hat-hét darab 100%- os helyzetet dolgoztunk ki, ám ezekből csak egyet tudtunk kihasználni, míg a hazaiak kihasználták azt a kettőt ami nekik akadt. Várható volt, hogy jön egyszer egy ilyen mérkőzés, túllépünk rajta és megyünk tovább.
Zsivoczky- Pandel Péter: – A BVSC otthonában nagyon energikusan kezdtük a meccset, agresszívak voltunk, ami helyzetekben is megmutatkozott, három nagy lehetőséget is elszalasztottunk. Ahogy ez ilyen esetekben lenni szokott, ez megbosszulta magát, nagy egyéni hibákból gólokat kaptunk. Amíg nem javulunk egyénileg, csak a szimpatikus vesztes csapat lehetünk.
Pereszlényi András: – Csütörtökön Újpesten léptünk pályára, ahol szerettük volna bizonyítani, hogy ebben a csapatban több van, mint amit a tabellán elfoglalt helyünk mutat. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű, hiszen az első helyen álló veretlen csapat várt ránk. Sajnos már az első félidő a bátortalan, kapkodó játékunkról szólt, így hátrányba is kerültünk. A szünetben rendeztünk sorainkat és mindenki odatette magát, mind játékban mind akaratban, ám a végére kiütközött a két csapatbeli különbség. Megyünk tovább és a következő fordulóban hazai környezetben fogadjuk a KISE csapatát.
Szabó Zoltán: – Presztízsmeccset játszottunk a javából, ahol az első félidőben sajnos adtunk 2 gól előnyt ellenfelünknek. A második félidőre szerkezetet váltottunk és meg is fordítottuk az eredményt a javunkra. Labdarúgóim minden dicséretet megérdemelnek, mert végig hittek abban, hogy mi hagyjuk el győztesen a pályát.
Szabó Zoltán: – Már a mérkőzést megelőzően felhívtam a csapat figyelmét arra, hogy nem lesz könnyű összecsapás a Goldball ellen, ráadásul 4 sérültünk is hátráltatta a csapat szerkezetének kialakítását. A meccsen aztán be is igazolódott, hogy nem véletlen tartottam ettől a találkozótól, a házigazda technikás, jó felépítésű játékosokból állt, akik nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a játékba. Ez tipikusan az a meccs volt, ahol nekünk szinte alig valami, ellenfelünknek pedig majdnem minden összejött… Még három igen nehéz meccs vár ránk az őszi szezonban, melyre bízom, hogy sérültjeink felépülnek és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ellenfeleink dolgát megnehezítsük.
Takács Krisztián: – A bajnokságot veretlenül vezető, csapatunknál sokkal jobb erőkből álló ellenfelünk dolgát fegyelmezett játékunkkal sikerült megnehezítenünk. Ennek következtében a meccs csupán a 83. percben dőlt el a házigazda javára. Gratulálok az egész csapatnak, szépen fejlődnek a lányok.
Tóth Géza: – Saját magunknak tettük nehézzé a találkozó megnyerését, körülményesen, enerváltan futballoztunk, kínálkozó gólhelyzeteinket pedig majdnem egytől- egyig elpuskáztuk. Lelkes ellenfelünk talált is egy gólt, így a végére minden követ meg kellett mozgatnunk ahhoz, hogy a három pontot itthon tartsuk. Ma felejthető játékkal ugyan, de hoztuk a kötelezőt.