Közeledik a 2017/2018- as hazai labdarúgó bajnoki szezon vége, így lassan kikristályosodik, hogy melyik csapat hová várható a táblázaton a pontvadászat befejeztével. A Csepel FC utánpótlás csapatainál sincs ez másként, legelőször a BLSZ Ifjúsági U17-es korosztályunk ért révbe, mégpedig a 2. helyen!
A Pop Richárd edzőnk (és természetesen szakmai stábja, Borda Viktor és Kincses Béla) vezette társulat elindítása a budapesti kiírásban elsősorban azt a célt szolgálta, hogy az országos pontvadászatokban esetleg kevesebbszer szóhoz jutó, vagy sérülésből felépülő játékosok számára is lehetőséget biztosítson a folyamatos játékra. Ez persze nem azt jelenti, hogy bárki is másodrangúként kezelte volna a bajnokságot, amit az is bizonyít, hogy a Csepel FC együttese a tavaszi szezont veretlenül csinálta végig, ami ez úttal az ezüstéremhez volt elegendő. Együttesünk az egész bajnokság során csupán kétszer szenvedett vereséget: ősszel a TFSE-Hegyvidék Gerzzo vendégeként csak a 80. percben esett góllal maradtunk alul 3:2 arányban, két fordulóval később a RAFC együttese viszont alaposan elpáholt bennünket hazai pályán. Azt követően az őszi szezonban csupán két döntetlent játszottunk, a Pestszentimre és az akkor már listavezető AirNergy otthonában, akiknek az volt az első ikszük a bajnokságban. A folytatásban már csak győzelmek fémjelezték a csapat tevékenységét egészen az utolsó fordulóig, amikor is a már bajnok AirNergy ismét nem talált fogást srácainkon és újból gólnélküli döntetlen született a bajnokság két legjobb csapatának összecsapásán. Együttesünk legtöbb gólját a súlyos sérüléséből idény közben visszatérő Lipl Noel szerezte (szám szerint 24 -et), de Farkas Renátó is 20 találatig jutott, amivel vezetik a bajnokság góllövőlistáját is. A statisztikánál maradva: az AirNergynek ugyan hátra van még egy meccse, de ezt leszámítva is a Csepel FC lőtte a legtöbb gólt (79 -et), s az úgynevezett “Félidei tabella alapján” csapatunk még jobban megszorongatta a bajnokot, ugyanis idegenben 17, míg idehaza 13 pontot sikerült 45 perc alatt összegyűjtenünk. Ezek csupán a száraz tények, de mögöttük persze jóval több, összetettebb dolgok állnak, ami összességében eredményezte a dobogó második fokát.
A csapat szakvezetője Pop Richárd így foglalta össze a bajnoki idényt: – Úgy vágtunk neki a BLSZ-es bajnokságnak, hogy azok a gyerekek kapnak lehetőséget a csapatban, akik az MLSZ-es bajnokságban kevesebb lehetőséghez jutnak. A gyerekek fejlődését jól szolgálta ez a pontvadászat, különösen a tavaszi veretlen periódus, minek köszönhetően a 2. helyen végeztünk. Segítette a srácok összeszokását, ami azért különösen kiemelendő, mert jóformán kétszer ugyanazzal a csapattal nem álltunk fel, ám ezen alkalmakkor legalább mindenki megismerhette a másik játékát. Év elején elmondtam, hogy nem szeretném, ha bárki is félvállról venné bármelyik mérkőzést, mert aki így tesz, az könnyen a partvonalon kívülre kerülhet! Ennek ellentételeként azt is elmondtam, hogy amennyiben valaki jól teljesít, az be tud kerülni az MLSZ -bajnokságban teljesítő csapatba, amire szerencsére több példa is akadt. Sajnos az aranyról lemaradtunk, ám a vígaszt az jelenti, hogy azért az ezüstérem is szépen csillog majd minden játékosom nyakában! Gratulálok a csapatnak!