Tovább menetel a Csepel FC U19-es csapata, sikerrel vette a fordulót az U17 is, csakúgy mint a BLSZ-es csapataink. Magabiztosan nyert az U14, betlizett az U15, a lányok viszont szép sikert arattak ismét!
Borda Viktor: – Ez úttal kevésbé magával a meccsel szeretnék foglalkozni, bár azzal kapcsolatosan természetesen örülök a sikernek. Megemelem a kalapom a csapat előtt, mert amit az elmúlt időszakban -különösen az elmúlt egy hétben- nyújtottak az azt gondolom, hogy minden elismerést megérdemel! A Dunaújváros elleni rangadótól számítva a Taksony elleni meccsig nem kevesebb, mint 4 bajnoki meccset játszottak le a srácok, amiből legalább hármon a keretben lévő 17 futballistából 15-en pályára is léptek. Hat napon belül tehát a keret 90%-a három találkozón szerepelt, amiből kettő rangadónak számított a Dunaújváros illetve az Airnergy ellen. Amennyiben ehhez hozzáveszem, hogy az összes meccset kánikulában játszottuk, akkor nem lehet kérdés, hogy miért járnak az elismerő szavak. Ennek tekintetében a Taksony elleni meccs sokkal szerényebbre sikerült a vártnál, de a lényeg, hogy sikerrel vettük ezt az akadályt is. Ez a meccs is megmutatta, hogy a bajnokság hátra lévő mérkőzéseinek végkimenetelei egyáltalán nem ígérkeznek lefutottnak, mindegyikre fel kell készülni becsülettel és maximális koncentrációval kell pályára lépnünk ahhoz, hogy vérmes reményeink valóra váljanak!
Jók: Borza Bence, illetve a hozzáállása alapján az egész csapat
Pop Richárd: – Nem igazán értem, hogy az első negyedórában mi történt a csapatommal… Elég bosszantó, hogy folyamatosan a mi kapunk előtt össze-vissza pattog a labda és ahelyett, hogy felszabadítanánk, ellenfelünk gólt, gólokat szerez belőle! Mostanság minden ilyen kétes szituációnál mi húzzuk a rövidebbet, aminek saját magunk vagyunk az okai, jobb odafigyeléssel ugyanis ezek elkerülhetőek. Gólunk után azonban teljesen átvettük az irányítást a pályán, szemre is tetszetős játékkal rukkoltunk elő, így meg is tudtuk fordítani az eredményt még az első játékrészben. A második félidőben aztán ellenfelünk láthatólag elfáradt és szétziláltuk a védekezésüket, ami gólokban is megmutatkozott. Külön pozitívum, hogy a begyakorolt dolgainkat kifejezetten jól oldották meg a srácok és azokból a szituációkból estek a góljaink is, amiből akár többet is szerezhettünk volna… Sikerünk összességében megérdemelt, egy alapjáraton masszívan védekező csapat ellen.
Jók: az egész csapat
Elekes Zsolt: – A meccs első húsz percében azt sem tudtuk milyen rendezvényen vagyunk… Amennyiben akkor ellenfelünk elhúzott volna 4:0-ra, egy mukkot sem szólhatunk. Egyszerűen nem lehet így mérkőzést kezdeni!!! Ezt követően aztán megszereztük a vezetést és ritkán látható bombagólokkal gyakorlatilag 10 perc alatt elintéztük a magunk javára a meccset, még az első félidőben. A másodikban aztán elkezdtünk futballozni is…
Elekes Zsolt: – Sajnálom ezt a mérkőzést! A listavezető otthonában reális esélyünk lett volna pontot szerezni! Tettük a dolgunkat, megint csúsztunk – másztunk, és ha elhittük volna, hogy bizony van keresnivalónk, akkor meg lett volna akár a pont is! Készülünk a jövő heti, számunkra nagyon fontos meccsre.
Pop Richárd: – Fontos volt a siker, mert így bebiztosíthattuk, hogy melyik érem kerüljön a nyakunkba a bajnokság végén. Ez sajnos az arany már nem lehet, tekintve, hogy legnagyobb riválisunk az Airnergy nem hibázott, így az utolsó meccstől függetlenül már bajnok. Nagyon magabiztos, lehengerlő játékot mutattunk be, sorra alakítottuk ki helyzeteinket, melyeket jó százalékkal értékesítettünk is, ellenfelünknek nem csak a meccstől de jóformán az “élettől is elvettük a kedvüket” a pályán. Gratulálok a csapatnak a győzelemhez.
Jók: az egész csapat
Kincses Béla: – Ismét egy megérdemelt győzelmen vagyunk túl, ahol akár ennél is több góllal nyerhettünk volna… Gratulálok a csapatnak, de nem tudok elmenni szó nélkül azok mellett a dolgok mellet, amelyek hátráltatják a csapatjátékot! Megint akadtak olyan játékosok, akik meccs közben egész egyszerűen “megelégedtek” a történtekkel és érthetetlen módon visszavettek a lendületből. Az első félidőben még az történt a pályán, amit kértem: felszabadult, élvezetes játékot vártam el a srácoktól, ami meg is valósult. Addig nem is akadt probléma, amíg azt történt, amit megbeszéltünk. Ám egy idő után ismét előkerültek az egyénieskedések, a temérdek eladott labda, a felesleges cselezések, a fegyelmezetlenség, szóval minden, ami megöli a csapatjátékot! Újból belekeveredtünk egy olyan hullámvölgybe, ami teljesen érthetetlen számomra! Tettük ezt egy olyan meccsen, amit ideális esetben akár sokkal több góllal is abszolválhattunk volna. Ezt egyelőre nem tudom megfejteni, hogy mi okozza… Győzelmünk minden negatívum ellenére rendkívül fontos volt ahhoz, hogy a felsőházi rájátszás élvonalában folytathassuk a bajnokságot.
Jók: Kutika Dániel, Mondok Richárd, Kaszab Ferenc
Elekes Zsolt: -Eddig szándékosan nem nyilatkoztam a lányokról, de mostanra már megérett a gondolat: egy kisebb csepeli csoda van kialakulóban! Mielőtt bárki azt gondolná, hogy zöldségeket beszélek, akkor megnyugtathatom: azért beszélek ilyesmiről, mert mi magunk teremtettük meg azt, amire nem hogy nem lehetett előre számítani, de egyenesen képtelenségnek tűnt a kezdetekkor! A bajnokságban a dobogóért harcolunk! Eljutottunk odáig, hogy most már a mi kezünkben van a sorsunk és szinte biztos vagyok benne, hogy meg is csináljuk a szerencsénket! Az előttünk álló 6 napban három (!!) meccset is játszunk, ami – még a fiúknál is- igazán embert próbáló feladat, de ezek a lányok meg fogják oldani! Arra kérném még azokat is, akik a női focit kicsit távolságtartóan szemlélik: higgyenek bennünk, szurkoljanak nekünk is, mert mi is a Csepel FC része vagyunk, mi is mindent megteszünk a kék-piros sikerekért!