A Csepel FC csapatai közül szinte mindegyik megmérette magát, az U15 ismét magabiztos sikert aratott, az U14 pontot szerzett, míg lány U19 (fotónkon) magabiztos sikert aratott a KISE otthonában.
Zsivoczky- Pandel Péter: – Egy ki-ki mérkőzést játszottunk egy jó ellenfél ellen. Rossz egyéni, viszont remek csapatteljesítmény a leg- végéig küzdve. Nem volt szerencsénk, még többet kell dolgoznunk érte.
Zsivoczky- Pandel Péter: – Nagyon nehéz értékelni egy ilyen mérkőzést, gyakorlatilag egy vízilabda mérkőzésben volt részünk egy mocsaras pályán… Mindent megtettek a srácok, ebből lehet építkezni. Az első 15 percet leszámítva elégedett vagyok.
Pereszlényi András: – A Cs’HC csapatához látogattunk a régi, Posztógyár pályára. A rossz idő ellenére csapatunk magabiztosan kezdett, próbáltuk birtokolni a labdát és a széleken megbontani az ellenfél védelmét, ami működött is, viszont a helyzeteinket nem sikerült értékesíteni. A félidő végére az ellenfél előtt adódott több lehetőség de a 100. Csepel meccsét játszó Nagy Zsombor magabiztosan őrizte kapunkat ( innen is gratulálunk neki). Gól nélküli döntetlennel vonultunk a félidőre. A második 45 percre sem csillapodott az eső, ennek ellenére csapatunk ugyanolyan magabiztosan tért vissza pályára. A támadó harmadban sokkal többet tudtuk birtokolni a labdát és helyzeteket kialakítani de a kapusok mindkét oldalon a legjobb formájukat hozták, így döntetlennel zárult a csepeli derbi.
Szabó Zoltán: –
Horváth Emese:- A KISE otthonába látogattunk. Csapatunk küzdött, hajtott a győzelem érdekében és talán a tavaszi szezonban most volt a legjobb a helyzetkihasználásunk. Végeredményben -egy mesternégyesnek köszönhetően- nagyarányú siker kerekedett ki a mérkőzés végére.
Viza Krisztián: – A Tolna elleni mérkőzést veretlenül vártuk, így joggal reménykedhettünk egy pozitív kimenetelű eredményben. Sajnos a nagy távolság és az előnytelen időpont miatt több kulcsjátékosára sem számíthatott a csapat amely így is próbált a tőle telhető legtöbbet megtenni a pályán. Az első félidőben korán hátrányba kerültünk egy szerencsétlen gól következtében, ezután egy szoros félidő végén tudtunk egyenlíteni a kilátogató népes (Tolna) szurkoló sereg nagy bánatára. A pályáról és pályán kívülről érkező verbális hazai nyomást a játékvezetők se tudták “szó nélkül hagyni”, így a barátként üdvözölt hazai játékosok kétség kívül kiemelt bánásmódot kaptak (amivel semmi baj nem lenne, ha mi is megkapnánk ugyanezt hazai pályán). A második félidőben a hazaiak egyik játékosa élete gólját lőtte (amihez ezúton is gratulálunk), amely lélektanilag nagyon rosszkor jött a csapatnak. Ezután becsülettel próbálkoztunk, de a rövidebb kispad és a fáradt lábak következtében a hazaiak a kontráiknak köszönhetően növelni tudták előnyüket, amellyel már végleg megpecsételték a mérkőzés kimenetelét. Gratulálunk az ellenfélnek, több ilyen mérkőzésre lenne szüksége a csapatunknak és a bajnokságnak is, hogy ebben a sportágban előrébb tudjunk lépni!