Az őszi szezon értékeléseinek sorában az MLSZ Ifjúsági U-17 III. Osztály Közép A- csoportjában 4. helyen telelő együttesünk következik, akiknek szakvezetője sajnos tavasszal már nem a Csepel FC kötelékében dolgozik tovább.
A dobogó harmadik fokától 5 pontra álló gárda legjobb góllövője Lipl Noel nem kevesebb, mint 20 találattal terhelte meg az ellenfelek hálóját, amivel összességében a második helyet foglalja el a bajnokság góllövőlistáján. Az együttes tavasszal új szakvezetővel vág neki a bajnoskág második felének, remélhetőleg az eddigieknél is jobb eredményekkel, megcélozva a dobogót.
Pop Richárd: – Kezdjük az értékelést az elmúlt nyártól: új korcsoport lépett fel a nagy korosztályokhoz, ami mindig nehézséget jelent, az U-17- nek ugyanis be kell építeni ezeket a fiúkat és meg kell szokják az új edző elvárásait. Azt hiszem ezzel a részével nem volt gond, a minőségbeli dolgokkal már inkább. Sok problémával küzdöttünk, kezdve a kapusgondjainkkal, több meccsen is mezőnyjátékos védett és sajnos ezen pontok is mentek el. A csapatot a szélsőséges játék jellemezte, bárkivel éles meccset tudtunk játszani és bárkitől ki tudtunk kapni. Sajnos több okot is látok, hogy ez miért lehetett de nem szeretném itt részletezni. Összességében a 2002 -es korosztályból volt olyan játékos akitől kevesebbet kaptam, mint amit előzetesen reméltem. Hozzáállásbeli problémákat egy-egy esetben tudnék említeni de a mérkőzések jelentős százalékában úgy játszottak a srácok ahogy azt szerettem volna. Nagyon sok mindent próbáltam átadni a gyerekeknek: elsősorban azt szerettem volna, hogy ne csak nyerjünk hanem mindezt szórakoztató játékkal tegyük. Ebből azt hiszem nem is fogok engedni edzői karrierem során. Elképzelésem aztán sokszor meg is valósult, de annak jobban örültem volna ha teljes automatizmussá váltak volna a gyerekekben ezek a mozgások! Hozzáteszem, cirka másfél év állt rendelkezésemre a 2002- esekkel (mivel a 2001- esek felkerültek U-19- hez) de már tavaly látszott, hogy élvezték ezt a helyzetet játékosaim és játékunk nem egyszer eredménnyel is párosult.
“Sajnos” a búcsúzás ideje is eljött… A tavaszi szezonban már nem én leszek a korosztály edzője. Lakóhelyemen Törökbálinton több feladatom is lesz, ezért sajnos le kell mondjak a pozíciómról. Hatalmas köszönettel tartozom a Csepel FC -nek, hogy 22 évesen ide kerülhettem az U-19-es együtteshez, ami talán példa nélküli egy nagy korosztálynál. Összességében 3,5 évig minden erőmmel a Csepel FC sikereiért dolgoztam és természetesen a gyerekekért. Köszönettel tartozom Gabala Krisztiánnak, Borda Viktornak és Kincses Bélának akiktől rengeteget tanultam szakmailag és emberileg is. Borda Viktorral a kezdetektől fogva együtt dolgozhattam az utolsó pillanatokig, személyében nem csak egy remek edzőt ismertem meg hanem remek embert is megismerhettem illetve barátot is szereztem magamnak. Nagyon öröm számomra, hogy vele dolgozhattam. Köszönöm Märtz János elnök úrnak, hogy alkalmazott az egyesületnél. Most búcsúzúzom a klubtól, kicsiktől nagyoktól, mindenkitől. Más emberként megyek ki azon az ajtón, ahol közel négy éve beléptem! Azért teljesen nem szakadok el a Béke tértől, amennyiben időm úgy engedi néhány bajnoki meccsre biztosan el fogok majd látogatni Csepelre.
Köszönök mindent! HAJRÁ CSEPEL FC!