Mozgalmas héten vannak túl utánpótlás labdarúgóink. Sajnos Vácon nem sok babér termett a nagy korosztályoknak, de a lányok pontot szereztek, itthon ismét nyert az Elekes-csapat.
Borda Viktor: –
Pop Richárd: – A találkozó előtt rangadónak tűnt az összecsapás, de sajnos nem tudtunk felnőnünk ellenfelünk bemutatott játékához, bár a gólkülönbséget túlzónak érzem, ennyi nincs a két csapat között. Sajnos az elkövetett egyéni hibák és illetve egy gyenge kapustaljesítmény megágyazott ennek az eredménynek. Párharcaink 90%-át elveszítettük, azok a játékosok mondtak csődöt a meccsen, akiknek alapjáraton a hátukon kellene vinniük a csapatot. Mondhatnám azt is, hogy ebben a történetben gyakorlatilag mindenki csődöt mondott… Természetesen nem csak a gyerekeké a felelősség, hanem az enyém is, hiszen én készítem fel őket, bár azt soha nem gondoltam volna velük kapcsolatban, hogy ilyen megaláztatásban lesz részünk! Ennyire gyengén még nem láttam játszani a csapatot, pár embernek nem ártana elgondolkodnia, hogy azért, mert néhány jó eredményt elértünk, helyenként jó játékkal, nem engedhetjük meg maguknak, hogy elkényelmesedjünk! Semmi nem valósult meg az eddig tapasztaltakból, bizony ilyen az, amikor olyan csapattal találkozunk, ahol a játékosok úgy állnak hozzá a meccshez, mint amit én is elvárnék a csapatomtól! Nagy csalódás ez a találkozó nekem, de ezért is csak 3 pont jár a győztesnek, ugyanúgy, mintha 1:0-ra kaptunk volna ki… Ez a fajta játék és hozzáállás soha többet nem fordulhat elő a csapatnál! Dolgunkat tovább kell végezni, szerényen, alázattal, a hátra lévő őszi találkozón a lehető legtöbb pontot megszerezni, és a végelszámolásnál majd kiderül, hogy ez mire lesz elég… Szintet kell lépnünk, ha a tabellán az élmezőnyben szeretnénk végezni, mert ez így kevés lesz!
Elekes Zsolt: – Gratulálok a játékosaimnak!Egy szervezetten játszó, jó erőkből álló ellenfelet sikerült felülmúlnunk. Az idény eddigi legjobb meccsét játszottuk, szervezett, egységes csapat benyomását keltettük. Külön öröm, hogy kapott gól nélkül hoztuk le a találkozót, amihez nagyban hozzájárult kapusunk utolsó percben bemutatott bravúrja is. Erre a csapatra –jó magyar szokás szerint– mondható hogy szerethető brigád, de amit ezek a srácok csinálnak, ennél jóval több! Készen állunk a következő 4(!!!) rangadóra, amit meglátásom szerint sikerrel fogunk majd venni!
Farkas Sándor: – A bajnokság egyik legképzettebb csapatával találkoztunk, a Dunaharaszti MTK-val. Sajnos mi még az út elején járunk hozzájuk képest. Az első 10 perc kiegyenlített játékot hozott, aztán a vendégek egyre többet birtokolták a labdát. Összességében megérdemelten nyertek 3-0-ra, de tény, hogy három gólpasszt adtunk nekik. Bízom a programban amit elkezdtünk. Időre, türelemre van szükség ahhoz, hogy be tudjuk hozni a lemaradást. A játékosok partnerek ebben, látható is fejlődés.
