Az Iváncsa KSE otthonából mind a hat pontot elhozta U17-es és U19-es együttesünk, míg idehaza a BLSZ-es U19 nem bírt a Nagytéténnyel, csak úgy, mint U15-ös csapatunk az Esztergommal, de az U14-esek simán hozták a “kötelezőt”.
Borda Viktor: – Előzetesen egy nehéz találkozóra számítottunk, ugyanis egy olyan csapathoz utaztunk, akik ebben a bajnokságban már számos meglepetést okoztak. Ez be is igazolódott… Egy nagyon nehéz mérkőzés volt, ahol nem csak ellenfelünk nehezítette meg a dolgunkat. A rossz minőségű pálya és a minősíthetetlenül rossz játékvezetés is rányomta bélyegét a találkozóra. Ennek következtében a 33. perctől emberhátrányban játszottunk, amely ellenére egy jó iramú meccset sikerült játszanunk. Azon kívül, hogy megőriztük kapunkat a góltól, a legnagyobb pozitívum, hogy ellenfelünk provokatív játékstílusát nem vettük fel, nem mentünk bele a törlesztésekbe, és a”balhéba”. Játékosaim ezért minden tekintetben jelesre vizsgáztak, arról nem beszélve, hogy emberhátrányban is tudtuk uralni a játékot amiért le a kalappal a csapat előtt!
Jók: Torda Bence
Pop Richárd: – Nem álltak bele túl jól a meccsbe a srácok, az első három nagy helyzetünket is elpuskáztuk…Ennek ellenére egy pillanatig sem volt kérdéses a győzelmünk, de ennél pontosabb és gólra törőbb játékra lesz szükség a továbbiakban!
Jók: Máté Gergő, Horváth Ákos, Mondok Richárd
Kincses Béla: – Nehéz erről a mérkőzésről pár mondatban beszélni… Ellenfelünk rendkívüli módon örült a megszerzett pontnak, ami nálunk azt jelentette, hogy kettőt veszítettünk! Hatalmas egyéni hibákkal tarkított találkozón vagyunk túl, ahol a kapott gólunk is sok mindenről tanúskodik: a félpályáról bekísértük a kapunkba labdástól az ellenfelet, ez már ilyen szinten is megengedhetetlen! A kapusunknak ezen kívül dolga sem akadt, így igazán elgondolkodtató, hogy vajon miért is nem nyertük meg ezt a meccset… Még Kaszab Feri egyenlítő góljánál is bizakodtam benne, hogy megszerezzük a győzelmet, ám ezzel sajnos magamra maradtam, mert néhány játékos egészen másként gondolkodott és cselekedett… Hozzá kell tennem hogy a kényszerű cseréinkkel is egyre gyengült a csapat… Amikor hat méterről, üres kapura ki tudunk hagyni egy ordító ziccert, akkor kérdem én, miről is beszélünk? Ez akármilyen szinten, akármilyen korosztályban elfogadhatatlan. Leginkább a fejekben látom a problémát: nem úgy jövünk a meccsre, hogy az megfeleljen a követelményeknek: ez vonatkozik az étkezésre, a pihenésre, és a napjainkban oly divatos mobiltelefonozásokra… Mondom ezt, lassan három hónapnyi közös munka után. Összességében tehát egy elvesztegetett két pontról beszélünk, ami majd a végelszámolásnál nagyon fog hiányozni!
Jók: Nádas Krisztián, Kaszab Ferenc, Garai Ádám
Elekes Zsolt: – Sajnos rajtunk kívülálló okokból kifolyólag ismét több hónapre elveszítettük egyik játékosunkat… Egészen hihetetlen mit szenved el ez a korosztályunk a balszerencsés sérülések okán!Nagyon jó meccset játszottunk, kicsit nagyobb hittel még jobb eredményt tudtunk volna elérni.
Jók: –
Elekes Zsolt: – Végi uraltuk a találkozót, hiányérzetem mégis van: mégpedig az elpuskázott helyzeteink miatt! Magabiztos győzelmünk értékét növeli, hogy nem kaptunk gólt egy jó csapat ellen. A hátra lévő, két idei találkozónkat is meg kell nyernünk!
Jók: –