Ha élne, ma lenne 88 esztendős az Aranycsapat “Bolond” becenévre hallgató világbajnoki ezüstérmes labdarúgója Czibor Zoltán, aki a Csepel sportolójaként nyert olimpiai aranyérmet 1952-ben Helsinkiben.A sportoló 1929 augusztus 23-án látta meg a napvilágot és két bátyjával, Czibor I-gyel és Czibor II-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kezdte a labdarúgást, Czibor III. néven, s amatőr futballista lévén mellette mozdonyt vezetett. Innen indult útjára tehát a később világhírnévre szert tett kiismerhetetlenül cselező, szélvészgyors balszélső, akinek egészen az AS Roma és FC Barcelona csapatáig vezetett az útja. Idehaza játszott a Ferencváros (1948-50), a Csepeli Vasas (1951-53) és a Bp. Honvéd (1953-56) együtteseiben, karrierje ezek után vett külföldi irányt.
Részlet a Wikipediaból:
“1950-ben állami döntés született a sport megreformálásáról, a Kispest a Honvédség csapata lett Honvéd néven, az Újpest a Belügyminisztériumé, az MTK Textilessé alakult át, a Ferencváros már korábban az ÉDOSZ-hoz került. A játékos-igazolásban döntő szerepet kapott a hatalmi tényező, így megerősödött a Honvéd (katonai behívókkal vonták magukhoz a jó játékosokat), az Újpest. A Fradi sorsa is megpecsételődött: először Budai, majd Kocsis lett a Honvéd tagja, Hennit és Deákot az Újpest igazolta le. Czibor, mindig is öntörvényű volt, felvetette magát egy iskolába és Csepelhez igazolt le a katonai behívó elől. (a Csepel a munkásosztály csapata volt, így nem mertek hozzányúlni). Két évet futballozott a Csepeli Vasasban, amikor megkapta a behívóját a hadseregbe. Felkereste az akkor ÁVH vezetőket (érdekkörébe tartozott az akkor már Bástya néven szereplő, volt MTK csapata) és segítséget kért. A Bástya játékosa lett, de sohasem futballozhatott a csapatban, Farkas Mihály, amikor megtudta, azonnal hatállyal áthelyeztette a honvédtiszti akadémiára, így lett a Honvéd játékosa.”
1951 és 1953 között játszott a Csepeli Vasasban, ahonnan 13-szor volt tagja a nemzeti csapatnak.
Az 1952-es Helsinki olimpián így a csepeli sportolók olimpiai bajnoki címét gyarapította és két gólt szerezve segítette elsőséghez a Bozsik József, Budai II László, Buzánszky Jenő, Czibor Zoltán, Csordás Lajos, Dalnoki Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Kovács Imre, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Zakariás József összetételű magyar válogatottat természetesen Sebes Gusztáv szövetségi kapitány edzősége idején. Czibor külföldön az AS Roma, és az FC Barcelona mellett játszott az Espanyol, a CE Europa, az FC Basel, az Austria Wien és a Primo Hamilton FC csapatában is, a magyar válogatottban összesen 43-szor lépett pályára és 17 gólt szerzett. Pályafutását befejezvén Barcelonában telepedett le ahol megnyitotta Kék Duna nevű kocsmáját, amit fiával együtt üzemeltetett.
1990-ben tért haza Magyarországra, Komáromba, de egy ízben Csepelre is ellátogatott, ahol elérzékenyült fogadtatása okán. Komáromban megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt. 1995-ben megkapta a a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjét.1997-ben, 68 éves korában távozott az örök labdarúgó mezőkre.
2014-ben posztumusz kapta meg a Budapest Díszpolgára címet (egykori játékostársával Tóth II. Józseffel egy napon), majd idén a Csepel Díszpolgára címet is, amit húga vett át. A csepeli önkormányzat Czibornak és Tóth II. Józsefnek szobrot tervez állítani a Csepel Stadion bejáratával szemben.
Emlékét soha nem felejtjük!